2014. augusztus 25., hétfő

10.rész I really love you....

Sziasztook! :)
Mit is mondjak? Pontosan egy hét múlva újra be kell ülni az iskolapadba, amitől én őszintén szólva sikítófrászt kapok. Remélem, jól telt nektek ez a két hónap, és sok felejthetetlen élményben volt részetek. Hamar elment mi? 
A részel egészen meg vagyok elégedve, remélem nektek is tetszeni fog!! Köszönöm, hogy itt vagytok velem nagyon szeretlek Titeket!
Lots Of Love:Bori


*Parker szemszöge*
Reggel mikor felébredtem El még aludt. Olyan édes volt, ahogy oldalára fordulva magához szorított és halkan szuszogott. Önző vagyok, igen tudom, de nem hagyhat itt. Szükségem van a mosolyára, a csókjára, arra, hogy itt legyen mellettem. Gondolatmenetemet El, szakította meg.
- Ha nézel, akkor nem tudok aludni!- mondta még mindig csukott szemmel. Elmosolyodtam kijelentésén, majd arcára apró puszikat adtam. Kinyitotta gyönyörű szemeit, és elmosolyodott. Ajkai megtalálták enyéimet, és hevesen csókcsatába kezdtünk.
*Elizabeth szemszöge*
Parker fölém kerekedett, karjait vállam mellett támasztotta meg, és egy percre sem váltunk el egymástól. Fordítottam helyzetünkön, így most már nálam volt az irányítás. Csípőjére ültem, míg ő egyik kezével pólóm alá nyúlt másikkal meg támasztotta magát. Újra és újra megcsókolt és már pólóm majdnem bekerült a szoba egyik sarkába, amikor Julie megjelent az ajtóban. Azonnal szétrebbentünk egymástól, és Juliera néztünk, aki egyik kezével befogta a szemét.
- Csak akartam szólni, hogy van lent reggeli!- mondta és szegény annyira zavarban volt.
- Köszi, de most már elveheted a kezedet a szemed elől!- nevetek fel kislányosan és most már én zavarban vagyok. Parker vállába fúrom arcomat, aki jót nevet rajtam miközben hajamba puszil. Julie el is tűnik, én meg elindulok a fürdőszobába lezuhanyozni meg átöltözni. Gyors csókot nyomok Parker ajkaira és indultam zuhanyozni. Kivételesen elég gyorsan végeztem, mivel tudtam, hogy a szobámban ott vár rám a barátom. Miután Parker is letusolt lementünk reggelizni…igen reggelizni délelőtt 11:30-kor.
- Ne haragudj El, de haza kell mennem apa ma jön haza és ilyenkor anya kitakarít meg minden és muszáj segítenem neki!- fogta két keze közé Parker az arcomat és mélyen a szemembe nézett.
- Semmi baj, majd beszélünk telefonon!- mosolygok fel rá, ugyanis egy fél fejjel tuti magasabb nálam amit imádok. Lehajol hozzám és megcsókol.Csókja most nem heves, inkább lágy és olyan érzésem van mintha már tudná miként döntöttem. Parker lassan felemelt a földről és körbefordult velem. Lerakott majd még egy csókot adott ajkaimra és már indult is. A kapuból még visszaintett, aztán beszállt az autójába majd eltűnt. A nappali felé vettem az irányt, ahol anya éppen tv-t nézett. Leültem mellé a kanapéra és csak néztem ki a fejemből.
- Nagyon szereted igaz?- nézett rám anya. Pár percbe beletelt mire válaszoltam.
- Hát persze, hogy nagyon szeretem!- válaszoltam és abban a pillanatban azt éreztem én vagyok a világ legboldogabb embere.
- Látszik rajta, hogy ő is odáig van érted. A mozdulataiból én azt veszem észre, hogy ha tehetné, mindentől megvédene!- mosolygott rám anyu, és én amolyan „köszönöm” képen megöleltem őt. Örülök, hogy kezdünk jóban lenni egymással, így minden egy kicsit könnyebb és jobb. A nap további részében nem csinálok különösebben semmit, fekszem az ágyon és zenét hallgatok. Aztán estefelé Parker felhív, hogy menjek át hozzájuk, mert a szülei most nincsenek otthon.
- Én szívesen átmegyek hozzátok, de…. hol laktok?- nevettem fel, és elképzeltem, hogy a vonal másik végén Parker is mosolyog. Lediktálta a címet, majd elkezdtem készülődni. Nem öltöztem ki, felvettem egy kényelmes nadrágot meg egy pólót, hozzá illő kardigánnal és cipővel.
Egész hamar megtaláltam Parker-ék házát, azt hittem szükségem lesz a GPS-em segítségére. Leparkoltam a ház előtt és a bejárat felé vettem az irányt. A bejárati ajtóhoz érve, becsöngettem majd Parker gyönyörű szemeivel találtam magam szemben. Nyakába ugrottam és mohón faltam ajkait. Felkapott, lábával becsapta az ajtót aztán már csak azt éreztem, hogy valami puhára érkezem. Elváltunk egymástól, alsó ajkamba haraptam és újból megcsókoltam.
- Megőrjítesz!- motyogta csókunkba Parker.
- Az a célom!- mosolyodtam el, és felültem a kanapén. Ezek szerint a nappaliban vagyunk.
- Körbevezetlek!- kulcsolta össze kezeinket Parker és elindultunk az emeletre. Először a szobáját mutatta meg, aztán haladtunk tovább a folyosón. Volt egy szoba aminek ajtajára a Benji név volt írva.
- Ez kinek a szobája?- kíváncsiskodtam. Parker megfordult, először a szoba ajtajára nézett majd rám.
- Ez a szoba a……

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése